16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
2. cikk / 16 Táppénzjogosultság időtartama
Kérdés: Mennyi időre lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, szeptember 11-én reggel az otthonában balesetet szenvedett, amelynek következtében eltört a bokája, 14 nap kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen? A gyógyulás valószínűleg több hónapot vesz igénybe. Mi lesz az ellátás alapja ebben az esetben? A dolgozó korábbi 10 éves munkaviszonya 2017. szeptember 30-án szűnt meg, mert 2017. október 1-jétől ápolási díjat igényelt, melyben 2019. június 10-ig részesült.
3. cikk / 16 Baleset keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
4. cikk / 16 Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka
Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
5. cikk / 16 Ellátások keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hány napig és milyen összegben fizeti a munkáltató a táppénzt annak a munkavállalónak, aki 2012. augusztus 23-tól betegszabadságon volt, szeptember 9-én megműtötték, és újabb műtét vár rá?
6. cikk / 16 Táppénz összegének a kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a dolgozónak az esetében, aki 2011. február 21-től áll a munkáltató alkalmazásában, 2011. szeptember 5-től keresőképtelen, 2011. szeptember 22-ig betegszabadságot kapott, és szeptember 23-tól táppénzre jogosult? Mennyi a dolgozó folyamatos biztosítási ideje, ha 2008. december 10-től 2009. március 12-ig munkanélküli volt, 2009. március 13-tól december 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. január 5-től április 4-ig ismét munkanélküli volt, 2010. április 7-től december 20-ig munkaviszonyban állt, majd december 22-től 2011. január 20-ig munkanélküli volt? A munkavállaló 258 naptári napra járó 2010. évi 719 980 forint összegű keresetét, vagy a 2011. szeptember 22-től visszaszámított 180 napi keresetét kell-e figyelembe venni a táppénzalap kiszámításánál?
7. cikk / 16 TGYÁS és táppénz alapja
Kérdés: Mi lesz a 2010 márciusában születendő gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély alapja annak a dolgozónknak az esetében, aki 2007. január 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2007. szeptember 30-tól első szüléséig táppénzben, majd 2007. december 15-től terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, jelenleg GYED-et kap, és 2009. december 16-ától GYES-re jogosult, amelyet igénybe kíván venni? A dolgozó munkabére nem éri el a minimálbér kétszeresét. Mi lesz a táppénz alapja, ha a GYED lejártát követően nem igényli meg a GYES-t, hanem visszamegy dolgozni, és ezt követően keresőképtelen állományba kerül?
8. cikk / 16 Köztisztviselő szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?
9. cikk / 16 Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely
Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
10. cikk / 16 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
