Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...annak harmincadrészét.Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le, és gondoskodik annak az állami adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a járulék – noha az egyéni járulék a biztosítottat terheli – összegének megállapítása, biztosítottól való levonása, bevallása és megfizetése a foglalkoztató feladata, illetve felelőssége, tehát alap-esetben ennek elmulasztásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalékos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...tagja esetében 8 százalék tagdíjat és 1,5 százaléknyugdíjjárulékot), továbbá a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell amunkabér után fizetnie. Az új szabályok szerinti alkalmi munka esetén kedvezőbbadó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...(a nem önállótevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint), az egyénijárulékokat (6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, amelyből atermészetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és egyéni járulékot (8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell) leróni. (Tbj-tv. 20. és 14. §-ai.)Ha megbízásos jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselő számára kifizetett tiszteletdíj után akkor kell a társasháznak 18 százalékos nyugdíjbiztosítási és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetnie, ha a számára kifizetett személyijövedelemadó-alap eléri vagy meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanez a jövedelem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját is (Tbj-tv. 20. §), emiatt a biztosítottat terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapját is [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése]. A leírtakat összegezve tehát a betegszabadság idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapját. A 650 USD után sem a foglalkoztatónak nem kell megfizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, sem a munkavállalónak az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony megszűnését követően kerül sor.Társadalombiztosítási szempontból a 18 százalékos nyugdíjbiztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkáltatónak a kifizetés időpontjában hatályos szabályok alapján kell megfizetnie. A kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
2