Felhasználási szerződés

Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a jogok felhasználásának az ellenértéke nem képez járulékalapot, és felhasználási szerződés esetén csak abban az esetben vizsgálható a biztosítási kötelezettség – mégpedig a megbízásra vonatkozó szabályok szerint –, amennyiben a személy munkavégzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Ekho

Kérdés: Hogyan kell csökkenteni a 17,5 százalékos munkáltatói, illetve a magánszemélyt terhelő 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy sportegyesület által megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek esetében? Hogyan érvényesíthető a kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...sem.A járulékkedvezmények ugyancsak a munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre vonatkoznak a nyugdíjjárulék, illetve a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék tekintetében.A kormányrendelet nem tartalmaz semmilyen kedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Nyugdíjas személy ekhója

Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállalóról, akitől annak ellenére kell továbbra is 11,1 százalékos (tehát az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékrészt is tartalmazó) ekhót levonni, hogy a Tbj-tv. változása értelmében 2019. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Ekhós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...említett csekély összeg alapulvételével sem jogosult semmilyen ellátásra. Az Eb-tv. 56. §-ának (2) bekezdése értelmében a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének összege valóban az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Csökkenti az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás éves összegét az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján megfizetett 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. alapján megfizetett (1,6 százalékos mértéket kitevő) egészségbiztosítási járulék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] ...forintot. Ebbe a maximumösszegbe beszámít a magánszemély által a tárgy­évben a biztosítási jogviszonyában megfizetett 7,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, a havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és az Ekho-tv. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie. A 450 ezer forintos hozzájárulásbabe kell számítani a biztosítási jogviszony alapján megfizetett természetbeni éspénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho-tv. alapján megfizetettegészségbiztosítási járulékot, a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Lakás bérbeadásából származó jövedelem

Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig fennáll, míg az adóévben a magánszemély biztosításijogviszonyában megfizetett 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, akiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a társas vállalkozásáltal fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást fizet mindaddig, amíg abiztosítási jogviszonyában a megfizetett 4 százalékos természetbeni és 2százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. 9. § (1) bekezdésealapján megfizetett 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.
1
2
3