1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli. A nyugdíjas munkavállalót a 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulék és a 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetésikötelezettség is terheli, tehát a 2 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosításijárulékot, ezzel egyidejűleg a nyugdíjjárulékot (tagdíjat és azegészségbiztosítási járulékot is) az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésébenmeghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] ..."olcsóbb"ez a megoldás, mint a munkaviszony, amit a tételes eho mellett 29 százaléktársadalombiztosítási, 9,5 nyugdíj és 4 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Valóban csak a minimálbér éves összegéig folytathat keresőtevékenységet az az 1952. július 29-én született személy, aki 1997. május 1-jétől szolgálati nyugállományban van, és 1997. október 15-étől közalkalmazottként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...összegének 0,4 százalékával meg kell emelni.A nyugdíj szüneteltetésének tartama alatt a munkavállalónaknem 4, hanem 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény értelmében az egyéni és a társasvállalkozónak 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni, amelynekalapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.A Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] Azok a személyek, akik munkaképesség-csökkenésen alapulósaját jogú ellátásban részesülnek, bizony munkavégzési korlátozás alá esnek.Ilyen ellátás a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociálisjáradék, átmeneti járadék.A rokkantsági és baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...egyházi személy után az egyházfizeti meg a társadalombiztosítási közterheket. További könnyítést jelent, hogya 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék egyáltalán nem terheli azegyházi személyeket. A járulékot központilag, egy összegben az Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
2