Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése szerinti kedvezmény, miszerint a szociális hozzájárulási adót, valamint a nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot csak a tényleges tagi jövedelme után kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást fizet mindaddig, amíg abiztosítási jogviszonyában a megfizetett 4 százalékos természetbeni és 2százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. 9. § (1) bekezdésealapján megfizetett 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...mentes személygépkocsik köre 2009. július1-jétől kiegészül a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátottakkal.Nyugdíj-biztosítási ésegészségbiztosítási járulékot érintő változások2009. június 30-ig a bruttó bér után 29 százalék járulékotkell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...fennállásaalatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válikkeresőképtelenné, és a 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.