26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
Kérdés: Csökkenti az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás éves összegét az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék?
2. cikk / 26 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
3. cikk / 26 Árfolyamnyereség ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
4. cikk / 26 Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása
Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
5. cikk / 26 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Kell-e szuperbruttósítani az eho-alapot az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem utáni 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség meghatározásánál, tekintettel arra, hogy az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemből kell kiindulni?
6. cikk / 26 Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e ehót fizetnie a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után? Amennyiben igen, mennyi a közteher mértéke? A magánszemély a jövedelem után összevonás alá eső jövedelemként fizet szja-t 2010-ben.
7. cikk / 26 Többes jogviszonyú evás vállalkozó ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos ehót egy evás vállalkozás tulajdonosának, aki havi 40 órában projektmenedzseri feladatokat végez a cégben, és ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, de díjazásban nem részesül? Számolhat-e részmunkaidővel a vállalkozó abban az esetben, ha egy másik cégnél főfoglalkozású alkalmazott havi 89 500 forint díjazás ellenében?
8. cikk / 26 Bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket a bérbeadásból származó jövedelem után? Amennyiben a jövedelem külön adózó jövedelem, a kifizető nem köteles levonni a 25 százalékos személyi jövedelemadót, de a 14 százalékos ehót igen? 17 vagy 32 százalékos személyi jövedelemadót kell-e levonni abban az esetben, ha a bérbeadó az összevont adóalap részeként önálló tevékenységből származó jövedelemként veszi figyelembe a bevételét? Meg kell-e fizetni a 27 százalékos ehót ebben az esetben?
9. cikk / 26 2005. évi osztalék ehója
Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.
10. cikk / 26 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
