CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...terjedő időtartam.A számítási időszak, az irányadó időszakon belül, annak a 180 vagy 120 naptári napnak a jövedelme, melyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vallottak be.A CSED összegének megállapításánál, ha nincs az irányadó időszakon belül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...után meg kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A biztosítási jogviszony tartamára a "vállalkozó" nem köteles megfizetni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...mentes személygépkocsik köre 2009. július1-jétől kiegészül a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátottakkal.Nyugdíj-biztosítási ésegészségbiztosítási járulékot érintő változások2009. június 30-ig a bruttó bér után 29 százalék járulékotkell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai

Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a biztosítottak atársadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Afeltételes mód arra utal, hogy önmagában a biztosítási jogviszony nem elegendőaz egyes ellátások megszerzéséhez, ahhoz a Tbj-tv.-ben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.