Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eléri vagy meghaladja az említett összeget, akkor le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A saját jogú nyugdíjas nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének három alapvető feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, a szolgálati idő, és a biztosítási jogviszony megszüntetése. A nők kedvezményes nyugdíja esetén szintén öregségi nyugdíjról beszélünk, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a betéti társaság beltagja minősül a társaság ügyvezetőjének, valószínűleg Magyarországon biztosítottá válik. A Gt. szerint ugyanis a társas vállalkozás ügyvezetése vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkaviszonyban valósulhat meg. Jelen esetben munkaviszonyról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasfoglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó-köteles)jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékotfizetnek, ha pedig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ezenfelül még 2százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Biztosítottak be- és kijelentése

Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: – határozatlan idejű megbízás, – határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), – külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 44. § (3) bekezdése értelmében a foglalkoztatóköteles a MEP-hez bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyiadatait, taj-számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, abiztosítás szünetelésének időtartamát, magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviselete

Kérdés: Kinek kell elkészítenie a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató munkavállalójának nyilvántartásait, és ki tesz eleget a bevallási, befizetési kötelezettségnek, illetve ki képviselheti a munkáltatót az adóhatóság előtt?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezettkülföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosításikötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévőmunkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Francia állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási jogszabályok vonatkoznak azokra a francia állampolgárságú személyekre, akik Magyarországon kft.-t alapítottak, szinte egész évben itt tartózkodnak, és letelepedési engedélyük intézése folyamatban van? A társaságban az ügyvezetői feladatokat személyesen látják el, de ezen túl munkavállalóként is szeretnének dolgozni.
Részlet a válaszából: […] ...ki a magyar társadalombiztosítás. Ennek következtében az általuk felvett jövedelem után társadalombiztosítási, illetve nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni nem kell. Összegezve az eddigieket, a szóban forgó francia állampolgárok anélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.