Ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis az jogosult, aki a biztosításának a tartama alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az Eb-tv. 44. §-ában foglaltak értelmében keresőképtelennek kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrésze alapulvételével kellene megállapítani, ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme ezt az összeget eléri. Ha a jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást fizet mindaddig, amíg abiztosítási jogviszonyában a megfizetett 4 százalékos természetbeni és 2százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. 9. § (1) bekezdésealapján megfizetett 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszerese harmincadrészénekfigyelembevételével kell megállapítani. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogyha a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme aminimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.Ha a munkavállaló egyidejűleg több biztosítással járójogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj iránti igényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.