CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...terjedő időtartam.A számítási időszak, az irányadó időszakon belül, annak a 180 vagy 120 naptári napnak a jövedelme, melyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vallottak be.A CSED összegének megállapításánál, ha nincs az irányadó időszakon belül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá táppénzeösszegének megállapításánál is csak ez alatt az időtartam alatt elért,biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjátképező jövedelmet lehet figyelembe venni [Eb-tv. 49. § (1) bekezdése].Ugyancsak jól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Tört havi bér kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
Részlet a válaszából: […] ...az, aki a biztosítási jogviszonya alatt,vagy az annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelennévált, és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egy időben fennálló több biztosítási jogviszony esetén atáppénzre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel.A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kellfigyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnakegészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Idesorolhatók a nem rendszeresjövedelmek (például a végkielégítés, a prémium,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...a gyermekgondozási díj alapja egy naptári napra a minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Ha azonban a biztosítottnak van tényleges (egészségbiztosítási járulék alapját képező) jövedelme, és ez a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó-kedvezmény (Szja-tv. 33/A § a) teljes összege ennek megfelelően a 2002. évre vonatkozóan vehető igénybe.A 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a teljes összeg után le kell róni.A munkavállaló 2003. évi jogviszonyáról, az erre az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...venni, amelyre tekintettel adták.A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.