13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
2. cikk / 13 Adóköteles biztosítási díj társadalombiztosítási közterhei
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterhek fizetésére kötelezett a cég, illetve a magánszemély a munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetett adóköteles biztosítási díj után?
3. cikk / 13 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
4. cikk / 13 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
5. cikk / 13 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
6. cikk / 13 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
7. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
8. cikk / 13 "Képzési támogatás" utáni közterhek
Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
9. cikk / 13 Étkezési hozzájárulás közterhei
Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
10. cikk / 13 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
