Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] ...A beszámításra csak járulékfizetés esetén van lehetőség.A többletfizetés tehát soha nem az egészségügyi szolgáltatási járulék (egészségbiztosítási járulék) vonatkozásában állapítható meg, hanem az mindig az eho vonatkozásában keletkezik. A különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve le kell vonnia a 4százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A kifizetést -tekintettel a másutt fennálló heti 36 órás jogviszonyra – nem terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatójaáltal megfizetett, a társadalombiztosítási járulék részét képező 11 százalékosmértékű egészségbiztosítási járulék, továbbá a baleseti járulék, valamint aTbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulék naptári évre tervezettfelső határáig le kell vonni. Nyugdíjas megbízott esetében sem anyugdíjjárulékot, sem az egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni.A járulékfizetési kötelezettségen túl a kifizetőkötelezettsége annak elbírálása is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselő számára kifizetett tiszteletdíj után akkor kell a társasháznak 18 százalékos nyugdíjbiztosítási és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetnie, ha a számára kifizetett személyijövedelemadó-alap eléri vagy meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...díja alapján biztosítási kötelezettség jön létre, a kifizetőnek a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A kifizetett díjazás akkor képez járulékalapot, ha a személyi jövedelemadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.