Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...annak harmincadrészét.Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le, és gondoskodik annak az állami adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint kell megállapítani, illetve teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az indiai magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a nyugdíjjárulékot vagy a kifizetésre került (nettó) 150 000 forint díjazás bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásai összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.)A terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis az jogosult, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Mint kezdő mezőgazdasági őstermelő 2011-ben kötelezett volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő járulékalapig 26 százalék,az e fölötti rész után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeniegészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmi munkavállalóról nem kell kitölteni. A munkáltató aközteherjeggyel teljesíti a nyugdíj-biztosítási járulékra, a pénzbeliegészségbiztosítási járulékra, az egyéni nyugdíjjárulékra, amagán-nyugdíjpénztári tagdíjra, a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

EU-kártya használata

Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
Részlet a válaszából: […] ...ha a nagykorú eltartottibejelentés az ösztöndíj miatt nem lehetséges, akkor marad a 15 százalékos(2007. január 1-jétől 16 százalékos) egészségbiztosítási járulék fizetéséretörténő megállapodás megkötése a lakóhely szerinti illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...nyomtatványt, valamint – ha az irányadó időszakban a biztosítási jogviszonyban változás történt – a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási járulék alapjáról" igazolást. Amennyiben a terhességi-gyermekágyi segélyt a szülés napjától igénylik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.