16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
2. cikk / 16 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
3. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
4. cikk / 16 TGYÁS- és GYED-jogosultság megszakított biztosítási jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki iskolái befejezése után 2012. július 15-től 2013. január 31-ig szerződéses munkaviszonyban állt egy cégnél, ezután kilenc hónapig nem dolgozott, majd 2013. október 1-jétől újra munkába állt előző munkáltatójánál, és 2014. február 22-én ikergyermekeket szült?
5. cikk / 16 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
6. cikk / 16 Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
7. cikk / 16 Amerikában szült őstermelő ellátásai
Kérdés: Hogyan kaphatja meg a terhességi-gyermekágyi segélyt és a GYED-et az az édesanya, aki bejelentett őstermelő, fizeti a tb-hozzájárulást, Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, és 2012 januárjában Amerikában szült? Eljárhat-e nevében meghatalmazott az ügyintézéskor, illetve milyen okmányokra van szükség az eljárás során? Lehet-e visszamenőlegesen is igényelni az ellátásokat? Milyen összegű lesz a TGYÁS és a GYED?
8. cikk / 16 Többes jogviszonyú biztosított TGYÁS-a
Kérdés: Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított, akinek napi 8 órás köztisztviselői jogviszonya 2008. október 1-jén kezdődött, és jelenleg is fennáll, időközben azonban kiderült, hogy van egy napi 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya is, amely 2001-től 2009. szeptember 30-ig tart, és 2009 júniusában szülni fog? Amennyiben köztisztviselőként nem kaphat pénzbeli ellátást, akkor a levont pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vissza kell-e részére fizetnie a munkáltatónak? Mindkét munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
9. cikk / 16 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
10. cikk / 16 Eltartott GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?