Felhasználási szerződés

Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a jogok felhasználásának az ellenértéke nem képez járulékalapot, és felhasználási szerződés esetén csak abban az esetben vizsgálható a biztosítási kötelezettség – mégpedig a megbízásra vonatkozó szabályok szerint –, amennyiben a személy munkavégzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasfoglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó-köteles)jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékotfizetnek, ha pedig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ezenfelül még 2százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulék alapját veszik figyelembe.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy szeptember 1-jétől- az eddigi 11 százalékos egészségbiztosítási járulék helyett – szinténegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett [a Tbj-tv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...fennállásaalatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válikkeresőképtelenné, és a 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...az ekho-alap 3,9 százalékamagán-nyugdíjpénztári tagdíjnak)minősül, míga kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap– 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,– 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknaktekintendő.Az ekho-t választó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...a fent említett határösszeget, akkor utána meg kell fizetni a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a jogviszony tartamára a tételes egészségügyi hozzájárulást.A járulékalapot nem képező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkoztatott) munkavállalóról van szó, akkor munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.