4 talált cikk a baleset , keresőképtelenség , Art. , fizetés nélküli szabadság , egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2020. október 21-től tartó keresőképtelenség idejére az a munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. június 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt bezárt az üzlet, ahol 2017. október 2. óta folyamatosan dolgozik? Helyesen járt el a munkáltató, amikor elutasította a munkavállaló táppénzigényét, amelyet a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, 2020. május 6-tól május 22-ig tartó keresőképtelenségre tekintettel nyújtott be?

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.