11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
2. cikk / 11 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
3. cikk / 11 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
4. cikk / 11 GYES járulékai
Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
5. cikk / 11 GYED-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
6. cikk / 11 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
7. cikk / 11 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
8. cikk / 11 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
9. cikk / 11 Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka
Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
10. cikk / 11 Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején
Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
