1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni járulék visszafizetése

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosításijárulékát, illetve– a 2006. augusztus 31-ét követő időszakra járó munkabérután fizetett 6 százalékos egészségbiztosítási járulék 2 százalékos pénzbeliegészségbiztosítási részét.Az adó- és járulékbevallás (0608M, 06081M, 06082M...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2007. január 12-étől az az 1950. január 11-én született rokkantnyugdíjas nő, aki 2001. augusztus 1-jétől rokkantnyugdíjas, addig 33 év 6 nap munkaviszonnyal rendelkezett, ha rokkantsági nyugdíját megszünteti? A magánszemély 2006. december 1-jétől heti 35 órás határozatlan időre szóló munkaviszonyt kíván létesíteni, havi 150 000 forint összegű munkabérrel. Kaphatja-e a nyugdíjat és a munkabért együtt? Beszámít-e szolgálati viszonynak a rokkantságban eltöltött 5 év, illetve újból kell-e számolni a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...és 3 százalékos munkaadóijárulék-fizetési kötelezettségterheli, a munkavállalótól pedig le kell vonni a 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulékot. A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] Azok a személyek, akik munkaképesség-csökkenésen alapulósaját jogú ellátásban részesülnek, bizony munkavégzési korlátozás alá esnek.Ilyen ellátás a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociálisjáradék, átmeneti járadék.A rokkantsági és baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] ...tényleges tagi jövedelme után kell a 29százalék tb-járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot megfizetni, és nemterheli 4 százalék egészségbiztosítási járulék, illetve nem kell tételes ehótés vállalkozói járulékot fizetni sem,– és végül, amennyiben a jelzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem. Fontos tudni, hogy a nyugdíjas (öregségi, rokkantsági)munkavállalók béréből egészségbiztosítási járulék nem vonható, így táppénzrenem jogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. Más a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezik.)Például: a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy a Tbj-tv. 25. §-a alapján nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ugyanakkor kizárólag baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.