Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...valamint kifizetőhelyi oldalon kötelezettség tapad. Érintettség okán elsősorban a társadalombiztosítási jogosultság, illetve az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások rendszerébe tartozó igényérvényesítési szempontokra figyelemmel tekintünk az év közbeni...agy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Letiltás táppénzből

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
Részlet a válaszából: […] ...nem érvényesít, mert az említett egészségbiztosítás pénzbeli ellátásból kizárólag gyermektartásdíj, illetve jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás vonható le.A táppénz a biztosított munkavállalót az Eb-tv.-ben szabályozott összegben illeti meg, mely a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy a juttatásból le kell vonni az egyéni járulékokat, azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget is. Az Eb-tv. 39/A. §-a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni, ami a munkabért terhelő, abból a külön normaszövegben szabályozott kötelező érvényű levonással teljesített adónak, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...úgy folytathat, ha hategymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számítottszemélyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegévelcsökkentett.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban. Ezeket ahozzátartozókat az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet bejelenteni alakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztáraknál.Eltartó lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki aMagyar Köztársaság területén lakóhellyel.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaidő-korlátozás nincs a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem.A nyugdíjas (öregségi, rokkantsági) munkavállalók bérébőlegészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell vonni, így táppénzre nemjogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. 2000.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel.A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kellfigyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnakegészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Idesorolhatók a nem rendszeresjövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...esetén – feltéve, hogy biztosított – a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat (3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék) is meg kell utána fizetni, illetve fizetnie. A rendszeres szociális járadékban......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.