Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmet a székhelye szerint illetékes kormányhivatal felé. A méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások iránti kérelmet az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el. A méltányossági kérelem...lenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor volt jogosult táppénzre, ha szünetelt a nyugdíjának folyósítása (pl. mert elérte a kereseti korlátot), és ezért a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetnie. 2019. január 1-jétől azonban már egyértelmű a szabályozás, hiszen a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

TGYÁS- és GYED-jogosultság megszakított biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki iskolái befejezése után 2012. július 15-től 2013. január 31-ig szerződéses munkaviszonyban állt egy cégnél, ezután kilenc hónapig nem dolgozott, majd 2013. október 1-jétől újra munkába állt előző munkáltatójánál, és 2014. február 22-én ikergyermekeket szült?
Részlet a válaszából: […] ...a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének figyelembevételével kell megállapítani, amennyiben a tényleges pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme ezt az összeget eléri. Ha a tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresét nem.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...úgy folytathat, ha hategymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számítottszemélyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegévelcsökkentett.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Román állampolgár szülése

Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
Részlet a válaszából: […] ...időket is figyelembe kell venni. A pénzbeli ellátások összegénekkiszámításánál viszont kizárólag a magyarországi pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem vehető figyelembe.2004. május 1-jén sok minden megváltozott Magyarországon, éstöbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban. Ezeket ahozzátartozókat az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet bejelenteni alakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztáraknál.Eltartó lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki aMagyar Köztársaság területén lakóhellyel.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel.A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kellfigyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnakegészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Idesorolhatók a nem rendszeresjövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása

Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...2. alpontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasról van szó, aki a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyéni járulékok (4 százalék egészségbiztosítási- és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére nem kötelezett.Ebből sajnos egyenesen következik az is, hogy az...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...esetén – feltéve, hogy biztosított – a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat (3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék) is meg kell utána fizetni, illetve fizetnie. A rendszeres szociális járadékban......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.