11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
2. cikk / 11 Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
3. cikk / 11 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
4. cikk / 11 Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó közterhei, ellátásai
Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adót kell fizetnie 2012. január 1-jétől a korábban előrehozott öregségi nyugdíjban, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak? Kell-e fizetnie 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, ha igen, jogosult lesz-e ez alapján táppénzre? Részesülhet-e továbbra is jövedelempótló ellátásban?
5. cikk / 11 Rehabilitációs járadékos munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?
6. cikk / 11 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?
7. cikk / 11 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
8. cikk / 11 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
9. cikk / 11 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
10. cikk / 11 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása
Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?