Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...venni. A biztosítottnak minősülő adószámosmagánszemély járulékalapot képező jövedelméből a foglalkoztató 7 százalékosmértékű egészségbiztosítási járulékot – ezen belül a természetbeniegészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...mértéke előreláthatóan 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalékot, a munkaerő-piaci járulék 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet szerez. A heti 36 órás munkaviszony egyidejűfennállása esetén társas vállalkozóként mentesül a 2 százalékos pénzbeliegészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Ha a társas vállalkozóegyidejűleg több társas vállalkozásban végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével meg kellfizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékotés a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot), illetve– megbízási jogviszony keretében. Ebben az esetben szintén aminimálbér 30 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a – biztosítottól levonva – a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. (Tbj-tv. 20., illetve 24. §-a.)2004. január 1-jét követően a GYES és a GYET folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...mentes a társadalombiztosítási járulék (29 százalék), valamint a nyugdíjjárulék (8,5 százalék, illetve 1,5 százalék) és az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes, hogy a járulékfizetési mentesség kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme. 2003. január 1-jétől a szabadságmegváltás a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése alapján már nem alapja a 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak, tehát összegéből ezt nem kell levonni. A végkielégítés a szabadságmegváltással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...legalább heti 36 órás főfoglalkozású munkaviszonya is van, a foglalkoztatónak a tételes eho-t, a megbízottnak a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot nem kell megfizetnie. Ugyanennél a példánál maradva: amennyiben a megbízott költségnyilatkozatot tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...díja alapján biztosítási kötelezettség jön létre, a kifizetőnek a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A kifizetett díjazás akkor képez járulékalapot, ha a személyi jövedelemadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.