Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...úgy folytathat, ha hategymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számítottszemélyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...nettó keresetével, mert pl. a járadékost esetleg megilletőszemélyijövedelemadó-kedvezmény(eke)t nem lehet figyelembe venni, a pénzbeliegészségbiztosítási járulék számított összegét azonban annak ellenére le kellvonni, hogy annak megfizetésére a járadékos nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

III. csoportos rokkant munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és 6 egymást követő hónapra vonatkozó – azáltalános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval ésegészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztáritagdíjjal, valamint munkavállalói járulékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Anyasági ellátások összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének (napi: 3333,33 Ft) figyelembevételével kell megállapítani, ha az egészségbiztosítási járulék alapját képező tényleges keresete legalább ezt az összeget eléri. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.