1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt fogalmaz meg a Tbj-tv. 31. § (4)bekezdésének a) pontja, melynek értelmében a társadalombiztosítási járulék, atermészetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj)alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosításijárulékot, ezzel egyidejűleg a nyugdíjjárulékot (tagdíjat és azegészségbiztosítási járulékot is) az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésébenmeghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet a válaszából: […] ...az esetbenlehet munkát vállalni, ha az aktív korú nyugdíjas hat egymást követő hónapravonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék,nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulékösszegével csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...az esetben lehet munkát vállalni, ha az aktív korú nyugdíjas hategymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval ésegészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Eva hatálya alá tartozó kft. tagjának nyugdíjalapja

Kérdés: Az új nyugdíjszámítási szabályok alapján milyen jövedelmet fognak figyelembe venni nyugdíjalapként egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. tagjánál, aki ügyvezetői teendőit megbízásban látja el, jövedelmet semmilyen formában nem vesz ki, máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ezért a cég havonta a minimálbér kétszerese után megfizeti az előírt közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évenként csökkenteni kell az elért keresetek,jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerintszámított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztáritagdíj, valamint munkavállalói (vállalkozói)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem ésa minimális járulékalap különbözete után fizetendő nyugdíjjárulékot (tagdíjat),egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztatónak kell viselnie.Ennek ténye azonban nem változtat azon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] ...egyetlen napra sem volt járulékalapot képezőjövedelme. A szabadságmegváltás után a foglalkoztatottnak nem kell megfizetniea 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, tehát annak összegéből ezt nemkell levonni [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme. 2003. január 1-jétől a szabadságmegváltás a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése alapján már nem alapja a 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak, tehát összegéből ezt nem kell levonni. A végkielégítés a szabadságmegváltással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.