Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamát a keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos biztosításban töltött idő határozza meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Nem számít be a megszakítás 30 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Biztosítás szülési szabadság ideje alatt

Kérdés: Szünetel a biztosítási ideje a munkaviszonyban álló szülő nőnek abban az esetben, ha az Mt.-ben szabályozott szülési szabadság időtartama alatt otthon kíván lenni a gyermekével, azonban nem igényli a szülési szabadság teljes időtartama alatt a csecsemőgondozási díjat, sem pedig gyermekgondozási segélyt?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama alatt az anya egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultsága megváltozik. Csak abban az esetben lesz jogosult, ha megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek összege havi 7710 forint (napi 257 forint) [Eb-tv. 29. § (10) bekezdés, új Tbj-tv. 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

GYED-jogosultság II.

Kérdés: Le kell állítani a GYED-ellátás folyósítását a szabadság lejárta után annak a munkavállalónak az esetében, aki jelezte a munkáltatójának, hogy 2020. augusztus 1-jétől bölcsődébe fogja járatni a gyermekét, de nem áll munkába, hanem a felgyülemlett szabadsága kivétele után szeretne elmenni fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...bölcsődében helyezte el. Sőt a fizetés nélküli szabadság időtartamára a biztosítása is szünetelni fog. A szüneteltetés időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek összege havi 7710 forint (napi 257 forint).Hasonló a helyzet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a 'T1041 jelű adatlapon.Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdőnapjától fogva, feltéve, hogy ezenkívül más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egészségügyi szolgáltatások fedezetéül – a biztosítás szünetelése időtartamára – havi 7710 forint, napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ez a fizetési kötelezettség átvállalható, 2020. május 1-jétől pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] ...első napjától (hiszen ebben az esetben nem alkalmazható a 45 napos szabály) – a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.E helyzetet módosította némileg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jog-címen sem illeti meg őket az egészségügyi szolgáltatás, magánszemélyként a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.Nem így a tulajdonos tag, aki ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...§-ában foglalt valamely oknál fogva nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ennek teljesítése érdekében be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség már a szünetelés első napjától fennáll [Eb-tv. 29. § (10) bekezdése].A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 7320 forint (napi 244 forint).A járulékfizetés érdekében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll az egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége, aminek összege 2015-ben havi 6930 forint (napi 231 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
1
2