Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli időszak azonban nem minősül biztosítási jogviszonynak, így ha ez az eset állna fenn, akkor az anyának meg kellene fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az Eb-tv. 44. §-ának b) pontja alapján az is keresőképtelennek minősülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és havi 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Illetve ez alól a kötelezettsége alól június 30-ig a Tbj-tv. 37/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, az Ekho-tv. 9. § (1) bekezdésealapján megfizetett 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, a havi 5100forintos egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.