Kedvezménykártya közterhei

Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
Részlet a válaszából: […] Ha a kedvezménykártyát a magánszemély ajándékba adja egy másik magánszemélynek, az átadáshoz nem kapcsolódik adókötelezettség, kivéve, ha a juttatás a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Igazolások kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés esetén rendelkeznie kell a dolgozónak EU Kék Kártyával is az A1-es igazolás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...tehát tulajdonképpen az orvosilag szükséges ellátásokra való jogosultság igazolására szolgál. Érvényességi ideje alapvetően az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság vége, de legfeljebb a kiállítástól számított 36 hónap, kivéve külszolgálatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Passzív GYED

Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek a passzív GYED folyósításával kapcsolatban? Milyen jelentéseket kell küldeni és hová, amelyek nem azonosak a biztosítási jogviszonyos GYED- elszámolásokkal, -kifizetésekkel, -jelentésekkel?
Részlet a válaszából: […] ...A bejelentés azért szükséges, mert a passzív jogon GYED-ben részesülő személy csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.Egyébként a passzív jogon kifizetett GYED elszámolására külön jelentés nincs rendszeresítve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a szünetelés időtartama alatt nem minősül biztosítottnak az érintett személy.A biztosítási jogviszony szünetelése esetén az Eb-tv. egészségügyi szolgáltatásra, illetve pénzbeli ellátásra passzív jogosultságot teremtő szabályai nem alkalmazhatóak.Van itt viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Járulékfizetési kedvezmények

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki a veszélyhelyzet miatt elvesztette a munkáját, új helyen még nem tudott elhelyezkedni, és emiatt olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem?
Részlet a válaszából: […] ...adatait elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatal részére annak érdekében, hogy a szociálisan rászorult személy az egészségügyi szolgáltatásokra a jogosultságot megszerezze.Szociális rászorultság alapján a járási hivatal állapíthatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonyok időtartama összeszámítható.A 2018. január 27-től február 2-ig terjedő időtartam nem biztosításban töltött idő, csak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére ad jogosultságot. Az előzetes biztosítási idő megállapításához a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól

Kérdés: Mentesülhet valamilyen módon az egészség--ügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a magán-s-zemély abban az esetben, ha semmilyen bevétele nincs, és a járulék megfizetése nagyon nagy terheket jelentene számára?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megállapítható, hogy nagyszámú adózó fordul az adóhatósághoz a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék (2017-ben havi összege: 7110 forint, napi összege: 237 forint; a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...követően gyermekgondozási segélyben részesülő személy már nem minősül biztosítottnak, a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ez a jogosultság egyébként azt is jelenti, hogy a GYES folyósításának időtartama alatt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] ...által a tárgy­évben a biztosítási jogviszonyában megfizetett 7,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, a havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összege is.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...tagjai, akik a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban állnak – kivéve e jogviszonyuk szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után havi 6810 forint (napi 227...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
1
2