Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés: Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munka-viszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ráadásul ezen időszak vonatkozásában - ha csak bármilyen más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra - magánszemélyként az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetnie.(Kéziratzárás: 2024....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Ápolási díjban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a kisadózói jogviszonya annak a kisadózó társas vállalkozónak, aki egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, de ezt a tevékenységet jelenleg érdemben nem folytatja, mert ápolási díjban részesül? Valóban megilleti az egészségügyi szolgáltatás az ápolási díj folyósítása alatt? Milyen közterheket kell megfizetni egyéni vállalkozóként ebben az esetben, ha az érintett a vállalkozást nem szünetelteti, csak tevékenységet nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként, míg kisadózóként változatlanul nem főállásúnak tekintendő.Az ápolási díjban részesülő személy valóban jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ám a kérdésben szereplő személy esetében ezt a jogosultságot az egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a szünetelés időtartama alatt nem minősül biztosítottnak az érintett személy.A biztosítási jogviszony szünetelése esetén az Eb-tv. egészségügyi szolgáltatásra, illetve pénzbeli ellátásra passzív jogosultságot teremtő szabályai nem alkalmazhatóak.Van itt viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Keletkezett járulékfizetési kötelezettsége egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, emellett pedig főállású egyéni vállalkozóként fizeti a közterheket, de a vészhelyzet ideje alatt több hónapon át szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozásában fennálló biztosításának a szüneteltetése (amely tehát nem érinti a kft.-ben fennálló jogviszonyát) miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő, aki emellett egyéni vállalkozó is, szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, vagy őstermelőként válik biztosítottá? Amennyiben őstermelőként lesz biztosított, akkor mi alapján kell megfizetnie a járulékokat, ha tavaly, noha már őstermelő volt, nem volt őstermelői bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...sőt őstermelőként negyedéves bevallást sem kell benyújtania. A 0 forintos járulékalap ellenére biztosítottként megilleti őt az egészségügyi szolgáltatás, tehát magánszemélyként nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak) minősülő tagról van szó, aki után a társaságnak meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve esetleges tagi jövedelmét 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és havi 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Illetve ez alól a kötelezettsége alól június 30-ig a Tbj-tv. 37/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] ...állónak sem, hiszen a passzív GYED önmagában nem jelent biztosítási jogviszonyt annak ellenére sem, hogy szolgálati időre és egészségügyi szolgáltatásra jogosít.Ugyanakkor a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozónak a folyósítás tartama alatt nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól egy betéti társaság nyugdíjas beltagja, aki ellátja az ügyvezetői teendőket, és emellett kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 ezer forint tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...9. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, a tételes adó megfizetése révén mentesül a járulékfizetés alól, így nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetnie.Ugyanakkor, ha ezzel egyidejűleg van másik vállalkozása is, amelyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ehót legfeljebb 450 ezer forintos összeghatárig kell megfizetni, amit csökkent az érintett által vagy az érintett után 2018-ban megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint egészségbiztosítási járulék. E kötelezettségét tehát a 2019. évi munkabére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.
1
2
3