20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai
Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
2. cikk / 20 GYOD-ban részesülő munkavállaló
Kérdés: Köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezni annak a munkavállalónak, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? A munkáltató korábban engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot a GYES folyósításának idejére a gyermek 10 éves koráig, a munkavállaló azonban megszüntette a gyermekgondozási segélyt annak ellenére, hogy a két ellátást kaphatta volna együtt is. Visszavonható a munkáltatói engedély ebben az esetben? Szünetel a munkavállaló Tbj-tv. szerinti biztosítása a munkáltatónál a GYOD-ra való tekintettel?
3. cikk / 20 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
4. cikk / 20 Egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság ügyvezetőjének, aki a végelszámolás közben nyugdíjba megy, és erre tekintettel megszünteti a munkaviszonyát a cégnél? Hol található meg az egyszerűsített végelszámoláshoz szükséges vagyonfelosztási javaslat, illetve határozat adattartalma, amit a Ctv. előírásai szerint kötelezően alkalmazni kell?
5. cikk / 20 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
6. cikk / 20 Olasz ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy magyar cég 72 éves olasz ügyvezetője, aki havonta nettó 4000 euró összegű juttatást kap, amelyet felbruttósítva számfejt a kifizető MNB-árfolyamon átszámítva, és kizárólag személyi jövedelemadót von belőle? Be kell jelenteni ebben az esetben az ügyvezetőt? Milyen igazolásokat kell kérni a külföldi személytől, aki valószínűleg nyugdíjas? Van egészségügyihozzájárulás- vagy szociálishozzájárulásiadó- fizetési kötelezettség ebben az esetben?
7. cikk / 20 Nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
8. cikk / 20 Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme
Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
9. cikk / 20 Rehabilitációs járadékban részesülő társas vállalkozó jogállása
Kérdés: Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
10. cikk / 20 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
