14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
2. cikk / 14 Többes jogviszonyú evás vállalkozó ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos ehót egy evás vállalkozás tulajdonosának, aki havi 40 órában projektmenedzseri feladatokat végez a cégben, és ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, de díjazásban nem részesül? Számolhat-e részmunkaidővel a vállalkozó abban az esetben, ha egy másik cégnél főfoglalkozású alkalmazott havi 89 500 forint díjazás ellenében?
3. cikk / 14 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
4. cikk / 14 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
5. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló ehója
Kérdés: Milyen összegű tételes ehót kell fizetnie egy kft.-nek az után a nyugdíjas munkavállalója után, akinek a havi munkabére 80 000 forint, napi munkaideje 4 óra, és máshol nem rendelkezik biztosítással járó jogviszonnyal? A munkáltató jelenleg az egy hónapra előírt összeg felét fizeti meg.
6. cikk / 14 Részmunkaidős munkavállaló Start-kártyája
Kérdés: Kell-e arányosítani a járulékkedvezmény alapjául szolgáló munkabért a heti 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, Start-kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatása esetén, vagy az átlagos szabályok szerint vehető igénybe a kedvezmény?
7. cikk / 14 Alkalmi munkavállaló és regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathat-e egy vendéglátó-ipari üzlet alkalmi munkavállalói könyvvel kisegítő felszolgálót? Hol kell jelezni az adóhatóságnak vagy a társadalombiztosításnak, hogy a regisztrált munkanélküli után járó járulékmentességet igénybe szeretné venni a cég, abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől 3 hónapnál hosszabb ideig foglalkoztatja a munkavállalót? Kell-e ezt külön jelenteni az EMMA-ba vagy a társadalombiztosításnak?
8. cikk / 14 START kártya
Kérdés: Mi az a START kártya, hogyan kell igényelni, és mire használható?
9. cikk / 14 Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén
Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
10. cikk / 14 Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után
Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?