22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka
Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
2. cikk / 22 Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
3. cikk / 22 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
4. cikk / 22 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
5. cikk / 22 Többes jogviszonyú evás vállalkozó ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos ehót egy evás vállalkozás tulajdonosának, aki havi 40 órában projektmenedzseri feladatokat végez a cégben, és ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, de díjazásban nem részesül? Számolhat-e részmunkaidővel a vállalkozó abban az esetben, ha egy másik cégnél főfoglalkozású alkalmazott havi 89 500 forint díjazás ellenében?
6. cikk / 22 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
7. cikk / 22 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
8. cikk / 22 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
9. cikk / 22 Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
10. cikk / 22 Betéti társaság beltagjának és kültagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett egy betéti társaság beltagja, akinek heti 40 órás bejelentett munkaviszonya van a betéti társaságon kívül, valamint hogyan alakul ugyanezen betéti társaság kültagja utáni fizetési kötelezettség, aki főállású egyéni vállalkozó, és a minimálbér után fizeti a járulékait?
