9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka
Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
2. cikk / 9 Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
3. cikk / 9 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
4. cikk / 9 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
5. cikk / 9 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
6. cikk / 9 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
7. cikk / 9 Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén
Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
8. cikk / 9 Rendszeres megbízás
Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
9. cikk / 9 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
