Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegsége esetén jogosult-e táppénzre a heti 36 órás munkaviszonya után az a biztosított, aki munkaviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, alkalmazottat nem foglalkoztat, de árbevétele keletkezik, viszont vállalkozói kivétje nincs? A biztosított után a főfoglalkozású munkaviszonyában fizetik meg a járulékokat. Elláthatja-e a vállalkozás teendőit segítő családtagként a házastárs, és ennek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a családtag is rendelkezik munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Az érintett személy mint egyéni vállalkozó táppénzre csak azegyéni vállalkozása alapján lehet jogosult, míg a munkaviszonyában kizárólag amunkaviszonyára tekintettel részesülhet táppénzben. Az Eb-tv. 43. § (2)bekezdése értelmében egyidejűleg fennálló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. § b) pontja értelmében szünetel a biztosítás azelőzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha aletartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy abüntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Egyéni vállalkozó betegsége (eva)

Kérdés: Hogyan alakul járulék-, vállalkozóijárulék-, illetve szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak az eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki március végétől folyamatosan beteg?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapjával, a táppénzfolyósításidőszakára azt sem kell leróni (Ftv. 46/B §).Szintén nem áll fenn a tételes egészségügyi hozzájárulásfizetésének a kötelezettsége a keresőképtelenség tartama alatt.Az eva hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában már kedvezőbb a szabályozás, ugyanis az Eho-tv. 7. §-ának b) pontja értelmében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Lényegében ehhez kapcsolódik az Eho-tv. 7. § (1) c) pontja, amely szerint a gyermekgondozási segély tartama alatt nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, kivéve ha az ellátásban részesülő munkát végez.A kérdésben taglalt körülmények (a GYES...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a 8,5 nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást a jogviszony tartamára [Tbj-tv. 27. és 29. §-a, illetve Eho-tv. 6. §-a].E főszabály alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Passzív jogú táppénz

Kérdés: Három éve a cégünknél dolgozó munkavállaló felmentési idejének utolsó napja 2002. október 14., erre a napra még munkabért kapott. Az orvos táppénzes állományba vette 2002. október 14-én. 2002. október 17-én azonban átvette főállású egyéni vállalkozói igazolványát. Milyen táppénzre (passzív-aktív) lesz jogosult, és mely időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vállalkozásában nincs kivétje – nem kell a minimálbér alapulvételével megfizetnie a járulékokat, illetve mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás alól is [Tbj-tv. 29. § (4) bekezdés a) pontja, illetve Eho-tv. 7. §-ának (1) bekezdése].Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.