Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót társadalombiztosítási járulék (2012. január 1-jétől szociális hozzájárulási adó), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...adódóan az említett juttatást nem terhelitársadalombiztosítási, illetve munkaadói járulék, a cégnek "mindössze" 11százalék egészségügyi hozzájárulást kell lerónia utána [Eho-tv. 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...járandóságnak [Szja-tv. 3. 72. pontjának e) alapontja] minősül, e felett pedig az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek.Tételes egészségügyi hozzájárulás e jogviszony esetében a foglalkoztatót nem terheli.(2003 szeptemberétől a Szak-tvmód. alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.