Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...és a nyugdíjjárulékot ismeg kell fizetnie. A társaságnak a havi 1950 forint (naptári naponként 65forint) összegű tételes egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie avezérigazgató után, feltéve hogy e jogviszonyából származó jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékotmeg kell fizetni [Tbj-tv. 27. § (1) és (2) bekezdései]. Ebben az esetben atársaságnak a tételes egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie azügyvezető után [Eho-tv. 6. § c) pontja]. Az olasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben is, ha azt a biztosítottól nem vontale. – Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után. – Tételes egészségügyi hozzájárulás. – Szakképzési hozzájárulás. – A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...és megfizetnie abban az esetben is, ha azt a biztosítottól nemvonta le.Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után.Tételes egészségügyi hozzájárulás.Szakképzési hozzájárulás.A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot,valamint a szakképzési hozzájárulást is. A foglalkoztatás ténye indokolja, hogya kifizető a 3450 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást ismegfizesse.Amennyiben a foglalkoztatásra megbízási jogviszony vagymunkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...tag után a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettséget, annak illetőségére tekintet nélkül. Ugyanakkor a százalékosegészségügyi hozzájárulást a Tbj-tv. 11. §-ának hatálya alá tartozómagánszemély után egyáltalán nem kellett megfizetni [Eho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Orosz állampolgárságú tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítás kiterjed, és atársadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot utánukteljesíteni kell. A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt a természetesszeméllyel – annak állampolgárságára tekintet nélkül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...levonni.A járulékfizetési kötelezettségen túl a kifizetőkötelezettsége annak elbírálása is, hogy e személy után kötelezett-e tételesegészségügyi hozzájárulás fizetésére. Fontos szabály, hogy a tételesegészségügyi hozzájárulást mindenki után – egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...úgy rendelkeznek, hogy az összevont adóalapba tartozó, azadóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után 11 százalékosegészségügyi hozzájárulást kell a kifizetőnek teljesítenie, amennyiben azt atársadalombiztosítási szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.