Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni a Tbj-tv. 21. § c) pontjaértelmében a kamatot, amely után ennek megfelelően a foglalkoztatónak 27százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia.A kifizetés további részei (3 millió forint munkabér, 800ezer forint bérkülönbözet, 1 040...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot viszont nem kell leróni utána – nem biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyból származik -, helyette 11 százalékegészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt.A jogellenes felmondásra tekintettel megítélt kéthaviátlagbérnek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
Részlet a válaszából: […] ...felső határát (Tbj-tv. 20. és 31. §-ai).A 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást – tekintettel az ügyvezető heti 36 órás foglalkoztatására – nem kell leróni [Tbj-tv. 3. § és Eho-v...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Közterhek visszamenőleges megállapítása

Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot is kell fizetnie a társaságnak, az a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalap része, illetve 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...(illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Az Eho-tv. változásai Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: az adóterhet nem viselő járandóság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetéskor hatályos mértékű – 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, míg a kamat után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell lerónia.Ezzel a járulékfizetési rész rendben is van, ám a dolgozónak az ellátásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.