Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...bevezetésével egyidejűleg az Eho-tv. 3. §-a is egy új (6) bekezdéssel egészül ki, amely értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...– az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] ...(alkalmazott) foglalkoztatása kapcsán juttatott jövedelem után kell az adókötelezettségeket – a személyi jövedelemadó, a járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...a díjazottaknak teljesített pénzbeli kifizetés egyéb jövedelemként adókötelesnek minősül, utána a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Ez alól kizárólag az a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...késedelmi kamata után a kifizetőt szociálishozzájárulásiadó-­fizetési kötelezettség sem terheli, helyettük a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a kifizetőnek megfizetnie. [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont].Ugyanez érvényes az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, ha a munkáltató 2012-ben Sodexo Pass melegétkezési utalványt ad a munkavállalóinak?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. A juttatás után ajuttatási érték 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyijövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...azokat a tételeket – egyes meghatározott juttatásokat -, melyek után az előzőekben említett személyi jövedelemadón túl 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni.Idetartoznak többek között azok a juttatások, melyek megfelelnek az Szja-tv. 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...A kedvezményes természetbeni juttatások után a juttatót25 százalék személyi jövedelemadó terheli, társadalombiztosítási járulékot vagyegészségügyi hozzájárulást azonban nem kell fizetni. A kedvezményestermészetbeni juttatás adózási szabályai csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettségelbírálásánál alkalmazható, vagyis annak eldöntése érdekében, hogy a jövedelemután járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.Ennek megfelelően, ha pl. egy hónapon belül ugyanaz afoglalkoztató 5 db 2-2 napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Mérkőzésvezetők közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?
Részlet a válaszából: […] ...a tételes ehót. Ha a jövedelem az említett összeghatár alatt van, akkorviszont a kifizetőt valóban csak a 11 százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2
3