Külföldi állampolgárságú apa pótszabadsága külföldön született gyermek után

Kérdés: Jogosult az olasz állampolgárságú édesapa Magyarországon az 5 nap "apaszabadságra" abban az esetben, ha itt áll munkaviszonyban, az édesanya pedig észt állampolgár, aki jelenleg is Észtországban tartózkodik újszülött gyermekével? Az észt regisztrációs igazoláson szerepel az apa, illetve a gyermek vezetékneve megegyezik az apáéval. A család egy hónap múlva várhatóan már együtt fog lakni Magyarországon. Amennyiben az apa jogosult a szabadságra, akkor a munkáltató visszaigényelheti ennek költségeit?
Részlet a válaszából: […] ...a pótszabadság – a 350/2014. Korm. rendelet alapján igényelhető a munkáltató részéről a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összegének a központi költségvetésből történő megtérítése. A munkáltatónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása

Kérdés: Mely szervek jogosultak ellenőrizni a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásának jogszerű igénybevételét? Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az igénylő a támogatást jogalap nélkül vette fel, milyen eljárási formában történik annak megtéríttetése?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb az 50 százaléka lehet, amely azonban nem lehet több 3 millió forintnál. A folyósított támogatás összegében a vállalkozói díj és az anyagköltség 50-50 százalékban oszlik meg. A számláknak tartalmazniuk kell az elfogadható összköltség (legfeljebb 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Lakásfelújítási támogatás

Kérdés: Valóban igénybe tudja venni a lakásfelújítási támogatást az a házaspár is, akik egy örökbe fogadott gyermeket nevelnek? Mik az igénylés feltételei ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet több 3.000.000 forintnál. Fontos szabály, hogy a Magyar Államkincstár által kiutalt támogatás összegében a vállalkozási díj és az anyagköltség 50-50 százalékban oszlik meg. Nagyon fontos, hogy a támogatást kizárólag a jogszabályban felsorolt kivitelezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes, 2020. június 30-áig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...20-ig – levonja vagy visszafizeti.A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha az adóhátralék ilyen módon az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot köteles fizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom számításánál, illetve állami szolgálati jogviszonynak tekinthető a Magyar Államvasutaknál töltött időszak? Mikor kellett és kell kifizetni a munkáltatónak a 25 és 30 éves jubileumi jutalmat annak a munkavállalónak az esetében, aki 1987. szeptember 1-jétől 1993. szeptember 13-ig a Magyar Államvasutaknál, 1993. szeptember 16-tól 1997. október 31-ig egy megyei munkaügyi központnál, 1997. november 1-jétől 2011. január 14-ig egy önkormányzat polgármesteri hivatalánál dolgozott és 2011. január 15-től jelenleg is folyamatos köztisztviselői munkaviszonyban áll? Ki kellett volna fizetnie a munkáltatónak 2012. évben a 25 éves jutalmat? Ha igen, hogyan kezdeményezhető a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, töltött időt kellett alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Gyermek születésekor járó pótszabadság

Kérdés:

Jogosult az 5 nap "apaszabadságra", illetve a gyermek után járó 2 nap pótszabadságra az a munkavállaló, akinek gyermeke született élettársától, akivel sem az állandó, sem az ideiglenes lakcíme nem egyezik meg, de együtt élnek albérletben? A gyermek születésekor nem került az apa nevére, valószínűleg nem tudták még elintézni az apaságot elismerő nyilatkozatot.

Részlet a válaszából: […] ...ugyanezekkel a feltételekkel és tartamban nem pótszabadságot, hanem munkaidő-kedvezményt biztosított az apa számára, amelyre távolléti díj járt. A távolléti díj kifizetése – a központi költségvetés terhére – a 305/2002. Korm. rendelet alapján történt. A rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Végrehajtási átvezetés

Kérdés: Milyen jogszabály jogosítja fel az adóhatóságot arra, hogy kérés nélkül az adófolyószámla egyik adóneméről átvezeti a többletet egy másik adónemre, ezzel teljesen felborítva a folyószámla-egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...átvezetés alapja. Túlfizetésként nem lehetfigyelembe venni a folyószámla 222-es adónemén fennálló túlfizetést. Amagán-nyugdíjpénztári adónemeken fennálló túlfizetés kizárólagmagán-nyugdíjpénztári adónemeken fennálló hátralékra vezethető át.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Végelszámoló nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége

Kérdés: Egy betéti társaság végelszámolása 2009. április 22-én megkezdődött, a végelszámoló a társaság beltagja. Van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a nyugdíj-biztosítási szerv felé a végelszámolónak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre pontos választ ad az Országos Nyugdíj-biztosításiIgazgatóság által kiadott tájékoztató, amelyet az alábbiakban közlünk:A végelszámolók nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatásikötelezettségét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
1
2