Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...körülmény fennállását.A munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés esetei közül egyesekre távolléti díj jár, míg másokra nem kap a munkáltatótól díjazást a munkavállaló. Közös viszont bennük az, hogy egy-aránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] ...pótlék, rendkívüli munkák után járó pótlékok, készenlét, ügyelet pótléka, munka­szüneti napi munkavégzés pótléka), távolléti díjra, állás­idő után járó díjazásra való jogosultsága.A munkáltatónak olyan nyilvántartással kell rendelkeznie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munka­­idő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése értelmében vasárnapra rendes munkaidő:a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli,d) a több műszakos tevékenység keretében,e) a készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Távollét díj számítása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...törvénymódosításokról a 2012. évi LXXXVI. tv. rendelkezik. A 2012. évi LXXXVI. tv. az Mt. 148-152. §-aiban szabályozott távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket 2013. január 1-jétől rendeli alkalmazni. Ennek értelmében a 2012. július 1-jétől 2012. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...óra kereten felüli munkaidőkéntjelentkezik, ami után meg kell fizetni a munkavállaló részére a munkaidőkeretenfelüli munkáért járó díjazást (munkabér+ötven százalék pótlék). Amennyibenszabadság kiadására úgy kerül sor, hogy a kiadás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadsága

Kérdés: Ugyanannyi szabadság jár-e egy napi 3 órában dolgozó takarítónőnek, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...rendes szabadság a munkavállalót,mint teljes munkaidőben. A részmunkaidős munkavállalónak nem jár kevesebbszabadság. A különbség csak a díjazás tekintetében jelentkezik. Arészmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak ugyanis a részmunkaidőmértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj intézménye azt a célt szolgálja, hogy amunkavégzésért járó díjazással lehetőleg azonos mértékű bér (távolléti díj)illesse meg a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott esetekben akkor is, hamunkát nem végez.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Órabéres munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az órabérben dolgozó munkavállalók szabadságát? Mennyi szabadság jár éves szinten annak a rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalónak, aki órabérben dolgozik, nem rendszeresen napi 4 órát?
Részlet a válaszából: […] ...az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociálisjáradékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantságinyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Arendeletet a 387/2007. Korm. rendelet 2008. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a munkavállalót, aki 2008. január 1-jén GYES-ről tér vissza dolgozni ahhoz a munkáltatóhoz, ahonnan szülési szabadságra ment? A dolgozó korábban heti 40 órás munkaviszonyban állt, de 2008. január 1-jétől heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatják. A szülési szabadság megkezdése előtt járó, de ki nem vett, illetve a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadság összesen 40 nap. Mi lesz a szabadság idejére járó díjazás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságugyanolyan mértékben megilleti, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottmunkavállalókat. A rendes szabadság idejére járó díjazás azonban ilyenkor csaka munkaidőre arányos időre jár (pl. napi 4 órás munkaidőben foglalkoztatottategy szabadságnapra 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.
1
2
3