Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen jogcímen szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2013. március hónaptól a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül, és 2013. szeptember hónaptól kezdődően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített takarító munkakörben teljes munkaidős foglalkoztatás keretében? Milyen jogcímen és milyen mértékű juttatások illetik meg az érintett munkavállalót a munkaviszonya megszüntetésével összefüggésben? Az érintett munkavállaló egyebekben munkabérelőleg címén 80 000 forint összeget vett fel 8 hónapos részletekben történő visszafizetési kötelezettség mellett, amely munkabérelőlegből 40 000 forint összeget fizetett vissza, a fennálló hátraléka tehát 40 000 forint. Levonhatja a munkáltató a munkavállaló tartozását a munkabéréből, ha igen, milyen jogcímen, milyen mértékig?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében e törvény alkalmazásában nyugdíjas munkavállaló, akia)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Gyermek születésekor járó pótszabadság

Kérdés:

Jogosult az 5 nap "apaszabadságra", illetve a gyermek után járó 2 nap pótszabadságra az a munkavállaló, akinek gyermeke született élettársától, akivel sem az állandó, sem az ideiglenes lakcíme nem egyezik meg, de együtt élnek albérletben? A gyermek születésekor nem került az apa nevére, valószínűleg nem tudták még elintézni az apaságot elismerő nyilatkozatot.

Részlet a válaszából: […] ...ugyanezekkel a feltételekkel és tartamban nem pótszabadságot, hanem munkaidő-kedvezményt biztosított az apa számára, amelyre távolléti díj járt. A távolléti díj kifizetése – a központi költségvetés terhére – a 305/2002. Korm. rendelet alapján történt. A rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munka­­idő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése értelmében vasárnapra rendes munkaidő:a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli,d) a több műszakos tevékenység keretében,e) a készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Munkabér elszámolása orvosi vizsgálat ideje alatt

Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Kivételesen – ha amunkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli – előfordulhat, hogy amunkavállalónak munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni, illetvemunkabérét távolléti díjra kell kiegészíteni.Az Mt. 151. §-a (2) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől hatályos 9. §-ában foglaltrendelkezések értelmében a 62. életév betöltését megelőzően előrehozottöregségi nyugdíjra jogosult– az a nő, aki az 57. életévét betöltötte,– az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve hogylegalább 38...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] ...meg. E rendelkezések értelmében a munkavállalót a rendes munkaidőbentörténő vasárnapi munkavégzésért általában díjazás illeti meg, ha amunkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatás, vagya pihenőnapok összevonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...a felperesnek a főkönyvelőjével kötött megbízási szerződése valós tartalma szerint munkaszerződésnek, a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.