331 cikk rendezése:
1. cikk / 331 Bérpótlékátalány
Kérdés: Milyen pótlékok tartoznak a bérpótlék-átalányba, és mire kell figyelemmel lenni az összeg meghatározásakor?
2. cikk / 331 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
3. cikk / 331 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
4. cikk / 331 Biztosítás emberi reprodukciós eljárás alatt
Kérdés: Miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés alatt, amennyiben igazoltan van távol a munkahelyétől? Mi a foglalkoztató teendője a bejelentés és a járulékfizetés tekintetében erre az időszakra vonatkozóan?
5. cikk / 331 Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése
Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
6. cikk / 331 Baleseti táppénz
Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?
7. cikk / 331 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
8. cikk / 331 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
9. cikk / 331 Sztrájk befolyása a nyugdíjra
Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
10. cikk / 331 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés:
Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
