Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(3) bekezdése hatálya alá tartozó jövedelmek, többek között az érintett munkabére is. Ezt alapul véve a kérdésben említett nyugdíjasnak az osztalék után maximum 24×161 000 = 3 864 000-12×250 000 = 864 000 forint után kell éves szinten megfizetnie magánszemélyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...idei évtől átalakult az egészségkárosodást szenvedettszemélyek pénzbeli ellátásainak rendszere, így a korábban rokkantságinyugdíjban részesülő személyeket 2012-től az ún. rehabilitációs ellátás,illetve rokkantsági ellátás illeti meg. Ezek az ellátások a 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy a rokkantságinyugdíj megállapítható-e, ha előtte az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az adóterhet nem viselő, vissza nem térítendő lakásépítési támogatást a rokkantsági nyugdíjas keresetkorlátjának számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenységmiatt abban az esetben szűnik meg, ha a nyugdíjas hat egymást követő hónapravonatkozó bruttó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíjösszegének kétszeresét, illetve a mindenkor kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Keresőképtelen rokkantnyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja

Kérdés: Mennyi lesz a jövedelemkorlát abban az esetben, ha egy rokkantnyugdíjas munkavállaló 3 hónapig beteg?
Részlet a válaszából: […] ...2007. december 31-ét követően megállapított rokkantságinyugdíj esetében a jogosultság akkor szűnik meg, ha az irányadó öregséginyugdíjkorhatárt el nem érő, 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodottszemély keresőtevékenységet folytat, és hat egymást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 36/D. §-a szerint keresőtevékenység esetén akkorszűnik meg az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő rokkantságinyugdíjas nyugdíjjogosultsága, amennyibe hat egymást követő hónapra vonatkozókeresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységfeltételei nagymértékben függnek attól, hogy a rokkantsági nyugdíjmegállapítására 2007. december 31-ét megelőző vagy követő időponttól kerültsor. Mivel a kérdésből nem derül ki, hogy mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.