29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
2. cikk / 29 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 29 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
4. cikk / 29 Ekhós munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
5. cikk / 29 Jogalap nélkül felvett előleg elszámolása
Kérdés: Hogyan vonható vissza az összesen 1?400?000 forint összegben felvett utazási előleg attól a dolgozótól, aki nem tud számlákat bemutatni, és most ki szeretne lépni a cégből? Fizetési felszólítás vagy beleegyező nyilatkozat szükséges ebben az esetben?
6. cikk / 29 Ekho szerinti adózás jogosulatlan választása
Kérdés: Milyen következményekkel jár a kifizetőre nézve, ha elfogadja egy tevékenységi feltételeknek megfelelő magánszemélyek az ekho szerinti adózás választásáról szóló nyilatkozatát, de az érintett munkaviszonya 2018. január 31-én megszűnt, és nem áll semmilyen biztosítási jogviszonyban? A?megbízási díj összege 500 ezer forint.
7. cikk / 29 Egyszerűsített foglalkoztatott
Kérdés: Joga van a munkáltatónak visszautasítani az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalója 2016. évi személyijövedelemadó-bevallásának elkészítését annak ellenére, hogy a munkavállaló jövedelme meghaladta a mentesített keretösszeget, és a nyilatkozatában a munkáltatói adómegállapítást kérte?
8. cikk / 29 Magyarországon szerzett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a Magyarországon szerzett szolgálati időt az a személy, aki disszidált, és a munkakönyvét nem vitte magával?
9. cikk / 29 Gyermektartásdíj levonásának megszüntetése
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató, ha annak ellenére sem szüntette meg a 2012. év óta érvényben lévő gyermektartásdíj levonását, hogy a munkavállaló a volt házastársával együttesen megtett nyilatkozatában kérte?
10. cikk / 29 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?