17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 17 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
3. cikk / 17 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
4. cikk / 17 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése
Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
5. cikk / 17 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
6. cikk / 17 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
7. cikk / 17 Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
8. cikk / 17 Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető
Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
9. cikk / 17 Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester
Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
10. cikk / 17 Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
