Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaidejének csökkenése esetleg hatással lehet a másik foglalkoztatónál megvalósuló foglalkoztatásra, illetve a közterhek fizetésére, de nem zárja ki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását.Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
Részlet a válaszából: […] ...hányada, amilyen arányt a 60 millió forint az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel. A határ nyugdíjas személy esetében évi 60 millió forint, a jövedelmi adatoktól függetlenül, amelyek egyébként rá nem is vonatkoznak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák.Jelen esetben a magyarországi ügyvezetői tevékenységet díjazás nélkül látja el az érintett, így – jövedelem hiányában – valószínűleg külföldön sem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Erre a kötelezettségre semmilyen hatással sincs (nincsenek) a további kisadózó vállalkozás vagy (akár vállalkozások)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyravonatkozó szabályok figyelembevételével kell eljárnia. Az adószámosmagánszemély a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonykeretében (jellemzően megbízási szerződés alapján, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Evás társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.
Részlet a válaszából: […] ...annyit jelent, hogy az evás társaság társasvállalkozónak minősülő tagja csak akkor fizethet a minimálbérnél magasabbösszeg után nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér másfélszeresénél magasabbösszeg után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vagy a tagokkal való különmegállapodás alapján igényt tarthat, de le is mondhat róla [Gt. 91. § (3) bekezdése]. A tagnak járó díjazás mértéke, gyakorisága ugyancsak az előbbiek szerint a társaság, illetve tagjai által szabadon dönthető el. Tekintve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...(ez anem átalányadózó egyéni vállalkozónál a kivétnek, társas vállalkozónál aszemélyes közreműködésre tekintettel kifizetett díjnak felel meg), mely teljesegészében járulékalapot képez. Februárban csak 20 000 forint jövedelme volt avállalkozónak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Evás társas vállalkozás tagjának keresete

Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...az eva hatálya alátartozó társas vállalkozóra az Szja-tv. 25. § (5) bekezdése alapján, amelyjogszabályi hely a közreműködőidíj-kiegészítés intézményét csak azegyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozóraterjeszti ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.
1
2
3