15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Helyesen értelmezi a szabályokat az a mezőgazdasági őstermelő, aki havi 50 ezer forint alapján fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hogy az 1958-as bevallásban nem kell szociális hozzájárulási adót megállapítania, illetve amennyiben 2019-ben a jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor évi 600 ezer forintos járulékalapra tekintettel lényegében 0 forint lesz a szociálishozzájárulásiadó-alapja?
2. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
3. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: A bevétel 20 százalékának tizenketted része alapján kell meghatározni a 2018-ban alkalmazandó havi járulékalapot abban az esetben is, ha egy tevékenységét 2017. október 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 2017. december 31-ig kb. 3 millió forint, vagy arányosítani kell a bevételt az évi 8 millió forintos értékhatár figyelembevételével?
4. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
5. cikk / 15 Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
6. cikk / 15 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Érvényesíthető a családi járulékkedvezmény a 8 millió forint alatti előző évi bevétel alapján fizetendő őstermelői járulék, illetve a GYED után fizetendő nyugdíjjárulék vonatkozásában?
7. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
8. cikk / 15 Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
9. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
10. cikk / 15 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
