13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjas alkalmazott esetében van annak bármilyen jelentősége, hogy az érintett a komplex felülvizsgálaton milyen kategóriába került besorolásra? A munkaadónak mennyiben kell eltérő okmányokat bekérnie tőle a nem rokkant munkavállalókhoz képest?
2. cikk / 13 Szakképzési hozzájárulás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után
Kérdés: Milyen feltételeknek kell teljesülnie annak érdekében, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény mellett igénybe lehessen venni a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezményt is?
3. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága
Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
4. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
5. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
6. cikk / 13 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
7. cikk / 13 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
8. cikk / 13 80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
9. cikk / 13 Nem működő bt. beltagja
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
10. cikk / 13 Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
