Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés:

Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.

Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kéréséről, kiadásáról, megszüntetéséről az Mt. 130., 133. és 135. §-ai rendelkeznek, tehát munkaügyi téma. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...körülmény fennállását.A munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés esetei közül egyesekre távolléti díj jár, míg másokra nem kap a munkáltatótól díjazást a munkavállaló. Közös viszont bennük az, hogy egy-aránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása

Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– azonban nem kötelező –, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.E rendelkezés alkalmazása szempontjából az minősül nyugdíjasnak, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Nyugdíjas és mellékfoglalkozású munkavállalók bérminimuma

Kérdés: Igaz-e az, hogy a garantált bérminimum nem vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra és a mellékfoglalkozásúakra?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányrendelet hatálya az 1.§ szerint minden munkáltatóra ésmunkavállalóra kiterjed. Ebből következően előírásait mind a nyugdíjasként,mind a főfoglalkozás melletti további jogviszonyban – részmunkaidőben -foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.