Külföldi ügyvezető magyarországi járulékfizetése

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell elbírálni a külföldi ügyvezető magyarországi járulékfizetési kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...A másik fontos szempont, hogy az ügyvezetést milyen jogviszony – munkaviszony vagy megbízási jogviszony – keretében – ez utóbbinál díjazásért vagy ingyenesen – végzi, továbbá az sem hagyható figyelmen kívül, hogy tagja-e a társaságnak, illetőleg más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy őt a T1041 jelű nyomtatványon az adóhatóságnak biztosítottként be kell jelenteni, és 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...részesedéssel, jogállásukat a főszabály szerint kell megállapítani.A két külföldiügyvezetőnek nincs munkaszerződése, megbízási díjban nem részesült, így velükkapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merült fel.Két magyarügyvezető munkaviszonyban állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.