Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...történő foglalkoztatás esetén gyakran merül fel kérdésként, hogy hogyan kerül majd beszámításra a nyugdíj megállapításánál szolgálati időként, vagy mennyire befolyásolja a nyugdíj összegét.Az öregségi nyugdíj összege az elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...az elért kereset nagysága és a szolgálati idő mennyisége befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét, de a teljes munkaidőtől eltérő, csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent hátrányt. Nézzük meg jobban, hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú kft.-tag szülése

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...Fő szabály, hogy ha a biztosítottnak egyidejűleg több biztosítási jogviszonya van, mindegyik jogviszonyában meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Van azonban kivétel is. A?Tbj-tv. 31. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...szemben támasztott követelményeknek megfelel, a megbízatást elfogadja, és a törvény szerint a végelszámoló megválasztásakor a díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezni kell.A Ptk. 3:112. §-a értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Helyesen járt el az egyszemélyes kft. ügyvezetője jogviszonyának meghatározásában a cég 2009 és 2011 között, ha a vezető tisztségviselő a feladatok ellátásáért nem vett fel jövedelmet, a bejelentése pedig személyesen közreműködő tagi jogviszonyként történt, tekintettel arra, hogy a cégben művezetőként tevékenykedett? A személyes közreműködési kötelezettség nem szerepelt a társasági szerződésben.
Részlet a válaszából: […] ...a társasággal. Ebben az esetben tehát maradt számára a megbízási – jelen esetben az ellenérték nélküli "nulla forintos" megbízási díjjal létesített – jogviszony.A kft. tehát 2009-től 2011-ig helyesen járt el, hiszen a tagjára társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Kft.-tag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Megilleti 2013-ban is a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagját, aki 2012. július 1-jétől tagi jogviszonya alapján igénybe vette a kedvezményt, amely de minimis támogatásnak minősült, 2013. január 1-jétől viszont munka­viszony keretében, részmunkaidőben látja el a feladatait?
Részlet a válaszából: […] ...Rehabilitációs kártyát igényelhet az a személy, aki– 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy– rehabilitációs járadékban részesül.Az a munkáltató élhet a kedvezménnyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Kft.-tag járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tagi jogviszonyra tekintettel egy rokkantnyugdíjas kft.-tag után, ha a társaságban semmilyen munkát nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy az érintett tag rehabilitációs ellátásban (2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíj)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatottat pedig a 6 százalékosegészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százaléknyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Végelszámoló kültag közterhei

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] ...paragrafus (2) bekezdése úgy rendelkezik,hogy ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet alkalmazottja (vezetőtisztségviselője), a díjának mértéke: a társaságnak a Cstv. 70. § a) pontjaszerinti éves beszámolója (egyszerűsített éves beszámolója)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelme után a társadalombiztosítási járulékotteljesíteni nem kellett, továbbá abból az egészségbiztosítási és anyugdíjjárulékot sem kellett levonni. Az Eho-tv. eltérő szabályrendszere ellenbenmár akkor is előírta – és jelenleg is előírja –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
1
2